Kulcsár István blogja

Felvidékinek nevez egyik, irredentizmussal éppenséggel nemigen vádolható napilapunk riportere egy révkomáromi fiatalembert. Azt már megszokhattuk, hogy minden, korábban Magyarországhoz, ma Romániához tartozó területet, beleértve a Partiumot és a Kelet-Bánságot is, Erdélyként emlegetnek. De hogy a Kisalföld sem egyszerűen Szlovákia, hanem a Felvidék része, nos, ezt még szoknunk kell…

Egyik napilapunk utazási melléklete afféle „kedvcsinálót” közöl „A mosoly országa – Thaiföld” címmel. Nem kétlem, hogy Thaiföldön mosolyognak az emberek, mindamellett Lehár Ferenc operettje óta a Mosoly Országa cím Kínának van lefoglalva.

Évente csaknem  kétmillió ember halálát okozza a tbc. A WHO erről szóló jelentését ismertetve egyik hírügynökségünk maga is beteg dolgokat állít. Eszerint „a tbc gyógyításában a legnagyobb kihívás jelenleg, hogy a vírusnak kialakult egy úgynevezett multirezisztens törzse, amely mindenfajta gyógyszeres kezelésnek ellenáll”. Ezzel szemben: 1. A tbc-t nem vírus, hanem baktérium okozza. 2. Nem új törzs alakult ki, hanem a korábbi lett rezisztensebb.

Luxusfogadást ad Brüsszelben Valerij Khoroszkovszkij, az ukrán titkosszolgálatok feje – olvasható egyik internetes hírportálunk tudósításában. Hogyne, és a luxusfogadáson ott lesz Aram Iljyich Khacsaturian és Nikita Khrushchev is?

„Automata repülőket telepítenek Jemenbe” – olvasható egyik napilapunk tudósítsának címében. Ezeket az automata repülőket – tűnik ki a cikk szövegéből – „külföldi bázisokról irányítják”. Vagyis valójában távirányított, pilóta nélküli repülők. Merthogy az irányított automata – fából vaskarika.

Magyar orvosok utaznak Madagaszkárra, hogy segítsenek az ottani lakosság egészségügyi ellátásában. Egyikük egyik rádiónk reggeli műsorában elmondta, hogy útjuk megszervezésében nagy szerepet vállalt az afrikai ország magyarországi tiszteletbeli konzulense. Én a riporter helyében – ha finoman is, de – kijavítottam volna. Különben a kedves hallgató legközelebb már arról értesülhet, hogy például Marcus Tullius Cicero sem konzul,  hanem konzulens volt. Igaz, nem tiszteletbeli.

Örömmel olvastam egyik hírügynökségünk jelentésében P. J. Crowleyról, „az amerikai külügyminisztérium külügyi szóvivőjéről”. Ebből ugyanis megtudhattam, hogy eszerint az amerikai külügyminisztériumnak vannak más, például belügyi szóvivői is. A nevezett úr egyébként Assistant Serceratry of State for Public Affairs, amit nagyjából úgy lehetne lefordítani, hogy a külügyminisztérium kommunikációért felelős államtitkár-helyettese.

Cégnek nevezte szinonimaként a VPOP-t az esti híradóban egyik kereskedelmi televíziónk riportere. Vagyis a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága nem állami szerv, hanem – ha elfogadjuk a Magyar Nyelv Értelmező Szótárának értelmezését – „(a cégjegyzékbe felvett) ipari, kereskedelmi vállalat”.  Nofene!

Az ausztrál légitársaság A380 típusú óriásgépének pilótája indonéz légtérben – mint egyik hírügynökségünk beszámol róla – „motorhiba miatt az egyik hajtómű leállítására kényszerült, de ennek ellenére a gép a Singapore-i repülőtéren sikeres kényszerleszállást hajtott végre”. (Mellékesen szólva: néhány sorral lejjebb már Szingapúrról olvashatunk.) Az A380 négyhajtóműves gép, amely nem egy, de két hajtóműve leáll(ít)ása esetén is simán le tud szállni, ezt a pilótákkal gyakoroltatják is. A „de ennek ellenére” tehát – enyhén szólva – fölösleges.

„Az ember, aki jól tette, hogy disszidált” – ezzel a címmel közöl cikket egyik napilapunk Munkácsi Márton fotóriporterről és portréfotósról, abból az alkalomból, hogy műveiből kiállítás nyílt Budapesten. Munkácsi  1927-ben hagyta el Magyarországot, Németországban, majd az Egyesült Államokban élt. A „disszidens” szót kétféle értelemben is használjuk: 1. A szocialista világból elvi okokból elmenekülő, emigráló személyt, 2. a kommunista hatóságokkal aktívan szembenálló és szembeszálló személyt (főként a Szovjetunióban) nevezzük így. Munkácsi azonban sem ebbe, sem abba a kategóriába nem sorolható. Ilyen alapon például Korda Sándor vagy Szilárd Leó is disszidens volt.

Tudósítás egyik gazdasági napilapunkban: „Anatolij Szergyukov védelmi miniszter kifejtette…Helyettese, Szergej Ivanov közölte…” Nem egészen. Tudniillik Szergej Ivanov az orosz miniszterelnök első helyettese. Vagyis nem a helyettese, hanem éppenséggel a felettese Szergyukovnak.

A brit és a francia elnök mai londoni csúcstalálkozójáról hallhattak előzetest egyik rádiónk déli híradásának hallgatói.  Lehetséges persze, hogy az illető rádiónál tudnak valamit,  de egyelőre az a helyzet, hogy Nagy-Britanniának (még pontosabban: az Egyesült Királyságnak) van egy királynője, II. Erzsébet és van egy kormányfője, David Cameron. Az utóbbival találkozik Nicolas Sarkozy, aki viszont – hurrá, ez stimmel! – valóban a Francia Köztársaság elnöke.

Lejár a az a 30-napos határidő, amelyen belül el kell távolítani a közterületekről a választási plakátokat. A főváros utcáit azonban – mondja el egyik kereskedelmi televíziónk műsorvezetője – még több tízezer ilyen plakát díszíti. Hát ha ez neki díszítés…