Kulcsár István blogja

Egyik napilapunk fényképén – a képaláírás szerint – ultraortodox telepesek láthatók az izraeli Ramat Slómóban. Az egyik férfin legalább kalap van, de szakálla, pajesza nincsen. A másik fején még kalap sincs, csak kipa,  de az ő arca is borotvált. Lehet, hogy telepesek, az is lehet, hogy ortodoxok, de hogy nem ultraortodoxok, az biztos.

A debreceni villamosvásárlás fiaskójáról közöl riportot egyik napilapunk. Az íráshoz mellékelt fénykép előterében egy 2-es számot viselő piros színű villamost látunk, a motorkocsi elején az útiránnyal: „Tiszai pu. – Vasgyár”. Jó hosszú lehet ennek a debreceni 2-es villamosnak az útvonala, ha a vasútállomás és a Nagyerdő között még a miskolci Tiszai pályaudvart és a diósgyőri vasgyárat is útba ejti.

A pártok támogatottságával foglalkozó felméréseket ismerteti egyik hírügynökségünk. Itt olvasható a többi között, hogy „az MDF és az LMP nem kerül be a parlamentbe”.  Így, kategorikusan. Ám hogy valóban bekerülnek-e, azt ebben a pillanatban senki sem tudhatja biztosan. A tudósításban idézett közvéleménykutató intézetek sem. Az utóbbiak soha nem is foglalkoznak jóslással, ezt csak a hírügynökség tulajdonítja nekik. A felmérések ugyanis  azt mutatják ki, hogy ha ma tartanák a választásokat, akkor megkapná-e a két párt a parlamentbe való bejutáshoz szükséges 5 százalékot. Egyelőre azonban még csak a kampány közepén járunk.

„A szabad Magyar Köztársaság első államfője egy 56-os halálraítélt, Göncz Árpád volt” – olvasom egyik napilapunkban. Igazán nem Göncz Árpád érdemeit akarom kisebbíteni, de akkor is tény: a Bibó-ügyben őt életfogytig tartó börtönre ítélték.

Gerendai Károly alighanem pályát tévesztett. Rendőrnyomozónak kellett volna mennie, s akkor alighanem még Sherlock Holmes-t is felülmúlná. Bár kétségtelen: saját szakmájában is eredményes. Az ő Costes nevű étterme az első Magyarországon, amely megkapta a Michelin-csillagot. Egyik napilapunk publicistája azt írja  e kitüntetés javaslattevőiről, hogy „az éttermeket titokban járó inspektorok a lehető legszigorúbban osztályozzák az élményeiket”. Ugyanennek a lapnak a hasábjain, alig öt oldallal később Gerendai nyilatkozik: „Többször is jártak nálunk a Michelin ellenőrei.” Hát ha valóban olyan nagy titokban tették ezt, hogyan ismerhette fel őket Gerendai? Nyilván úgy, hogy radarszeme van, belelát a vendégek fejébe.  Vagy olyan ez, mint a preátkosban, ahol a kapu alatti zománctáblán szereplő lakos neve alá oda volt írva, hogy valóságos belső titkos tanácsos?

Budapesti homelessekről ír egyik napilapunk. Nem vagyok purista, nem küzdök tűzzel-vassal az idegen szavak használata ellen. De minek idegen szót használni, ha annak van tökéletesen megegyező értelmű, árnyalatában, hangulatában is pontosan megfelelő magyar megfelelője (hajléktalan)? Különösen. ha olyan szóról van szó, amelyet, úgy gondolom, a lap olvasónak legfeljebb az egynegyede ismer. Na jó, a fele, de annál bizonyosan nem több. Ez teljesen senseless (értelmetlen).

„A BKV volt vezetői közül hárman vannak előzetesben és többen pedig gyanúsítottak” – közli a nézőkkel egyik kereskedelmi televíziónk híradójának riportere. Vagyis: akik előzetesben vannak, azok nem gyanúsítottak. Tehát nyilván csak tanúk, akiket azért tartanak rács mögött, hogy el ne kóboroljanak.

Én magyarul csak egy Innocentről tudok: Innocent Vincze Ernő múlt századi dráma- és dalszövegíróról. Egyik napilapunk munkatársa azonban egy másik Innocentről ír, aki ezen a néven a második, foglalkozására nézve pedig pápa volt. Csakhogy őt Ince pápa néven tartjuk számon, mivel az uralkodók nevét tudomásom szerint mindenütt, de nálunk legalábbis egész biztosan lefordítják a nemzeti nyelvre. Különben Szent Péter trónján ma XVI. Benedictus, az angolokén  pedig II. Elizabeth ülne.

Egyik napilapunk a La Repubblicára hivatkozva beszámolt arról, hogy a Vatikán mérlegeli a papok és a szerzetesek nősülési tilalmának eltörlését. Holott az olasz lap szerkesztőségében pontosan tudnak két dolgot és ezért nem is írnak le ilyen szamárságot. Nevezetesen 1. a szerzetesek is papok, következésképpen legfeljebb világi papokról és szerzetesekről lehet beszélni. 2. De azt sem ebben az esetben! Amit a Vatikánban  (azt is csak állítólag!) mérlegelnek, az természetesen csak a világi papok cölibátusának megszüntetése. Mert ha a szerzetes is nősülhet, akkor mitől szerzetes? Arról nem szólva, hogy még elképzelni is bajos, amint a szerzetesek feleségükkel és gyermekeikkel együtt beköltöznek a kolostorba. Ahol nyilvánvalóan bölcsődét és óvodát is fenn kellene tartani  a gyermekeik számára. És még ezek után is nyitott kérdés marad, hogy mi legyen a szerzetesnőkkel.

Oslóban megerőszakoltak két magyar prostituáltat, akik turistavízummal érkeztek Norvégiába – számolt be a nagy fontosságú eseményről egyik kereskedelmi televíziónk híradójának riportere. Aki még nem értesült arról, hogy a schengeni övezetbe tartozó Norvégiába való beutazáshoz magyar állampolgároknak nemhogy turistavízumra, de még útlevélre sincs szükségük. Vagy rosszlányokra ez nem vonatkozik?

Fekete Pákó az utóbbi időben visszatért a ghánai nyelvű dalok énekléséhez – árulta el a nézőknek egyik kereskedelmi televíziónk riportere. Ghána azonban – sajna! – egy állam és nem egy nyelv. Egy olyan állam, ahol az angolon kívül – akárcsak Svájcban – négy különböző nyelven beszélnek.

„A szakács végzettségű srác feltehetőleg heroinra gyűjtötte a pénzt, bár jó családból származik” – írja egy szélhámosról egyik magazinunk.  A szerző nyilván úgy véli, hogy a drogosok mindig rovott múltú családból származnak.

Rablógyilkosság történt egy dunántúli községben. Az esetről beszámoló magazin fényképet közöl az áldozat lakásáról ezzel az aláírással: „A feltételezett tettesek átkutatták a lakást”. Szép dolog az óvatosság és a diszkréció, mindamellett ezek a tettesek egész biztosan tettesek és nem feltételezettek. A kérdés az – és ennek megállapításán dolgoznak a nyomozók – hogy kikről feltételezik, hogy elkövették a bűncselekményt.

„A dühöngő skót” címmel közöl cikket egyik hetilapunk a brit miniszterelnökről. Hogy valóban szokott dühöngeni, azt sokan állítják, az, hogy skót, az minden életrajzában elolvasható. Akkor viszont miért nevezi ugyanennek a cikknek a legelső mondata angol kormányfőnek?  Brown (lásd mint fent) brit kormányfő. (Egészen pontosan: Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság kormányának élén áll.) Nemzetiségére nézve történetesen skót. Hát akkor mitől angol?  Sem ő, sem az általa vezetett kormány nem az.

Az USÁ-ból elüldözték Charlie Chaplint, mert a kommunisták iránti szimpátiával gyanúsították, majd miután Svájcban telepedett le, „a svájci állambiztonságiak is figyeltették”. Ezt egy hetilapunk közli olvasóival. Kérdésem: kivel figyeltették a színész-rendezőt az állambiztonságiak? Netán magándetektívekkel? Nem lehet, hogy maguk figyelték?

Egy Koreáról szóló jelentésében egyik hírügynökségünk forrásként az Észak-Koreának sugárzó Open Radio for North Korea–t (ez egy afféle dél-koreai Szabad Európa Rádió) adja meg. Zárójelben még azt is feltünteti, hogy rövidítése: ORNK. Lehet, hogy a koreaiak által koreaiaknak sugárzó rádiónak angol neve van? Egészen nyilvánvaló, hogy koreai nyelvű az elnevezése, ám a magyar hírügynökég angol nyelvű nyersanyagból dolgozott, és nem gondolt arra, hogy ezt a nevet vagy koreaiul vagy magyar fordításban kell megadnia. Hibája kb. olyan, mintha mondjuk egy finn hírügynökség finn nyelvű szövegben a magyar Kereszténydemokrata Néppártot Christian Democratic People’s Party-nak  (rövidítve: CDNP) nevezné. Ugye különös lenne?

Kádár Jánost, amikor az ország vezetője volt, elvtársai „az Öregnek” szólították – ezzel lepi meg olvasóit egyik napilapunk. Biznyos vagyok benne, hogy Kádár nem tolerálta vona az effajta bizalmaskodást.  Elvtársai, beosztottjai természetesen „Kádár elvtársnak” szólították. Más kérdés, hogy a háta mögött „az Öreg”-ként emlegették. Merthogy szólítani valakit csak szemtől-szembe lehet.

Az ukrajnai helyzetet összefoglaló jelentésében egyik hírügynökségünk idézi „az orosz ajkú lakosság nevében politizáló Régiók Pártájnak” helyettes frakcióvezetőjét. Hogy kit képvisel a Régiók Pártja – arról lehet vitatkozni. Nagyrészt, bár koránt sem egészen, valóban az orosz ajkú lakosságot. Viszont éppen azt igyekeznek minden módon tagadni, hogy csak azt. Tehát éppenséggel nem az orosz ajkú, hanem az egész ukrán lakosság nevében lépnek fel.

Füttyös Gyuri ártalmatlan félnótás, „esőember” volt – vélekedik egyik magazinunk publicistája. Csakhogy az „esőember” az amerikai filmben autista volt. Aki legfeljebb annyira hasonlít csak Füttyös Gyurira, mint mondjuk a Foreign Affairs című folyóirat a szóban forgó magazinra.

Mistral típusú harci hajók vásárlása is szóba került az orosz és a francia elnök tárgyalásain – számolt be az eseményről egyik napilapunk. Hát persze így is lehet mondani. Mindamellett miként ritkán beszélünk harci tudósítóról vagy harcügyi miniszterről, itt is tanácsosabb lett volna hadihajót írni.

Több szempontból is meglepő állításokkal hozakodik elő egyik napilapunk recenzense Montefiore: „Sztálin – A Vörös Cár udvara” című művét méltatva. Azt írja ugyanis, hogy Berija „Sztálin halálát követően pár hónap múlva egy kampóra akasztva várja halálos ítéletét egykori harcostársaitól”. Először is, akik kampón végezték, azok a Hitler elleni 1944-es merénylet szervezői voltak, míg Beriját a Legfelső Bíróság ítélete alapján agyonlőtték. Másodszor, fordított a sorrend.  Az embernek – ha már, akkor is – előbb hirdetik ki a halálos ítéletét és azután akasztják kampóra. Akit ugyanis egyszer felakasztottak egy kampóra, annak ritkán nyílik alkalma arra, hogy valamit is várjon.

Egyik hírügynökségünk arról értesíti a helyi közösségi közlekedésben díjmentesen utazókat, hogy ezentúl regisztrációs jegyet kell váltaniuk. Helyi közösségi közlekedés például a budapesti metró. Ott azonban erre nem lesz szükség. Regisztrációs jegyre az ingyenesen utazóknak például a MÁV szerelvényein lesz szükségük. Vagyis éppenséggel nem a helyi, hanem a helyközi közlekedés résztvevőinek. Ez a 180 fokos félretájékoztatás klasszikus esete.