Kulcsár István blogja

Azt meséli egyik kereskedelmi televíziónk riportere, hogy Kaposváron a katonai ügyészség fogja tárgyalni a rabot megölő fegyőrök ügyét.  És mi marad akkor a bíróságnak? Hacsak nem az, hogy vádat emeljen…

„Átalakulóban van a nyelvek szókészlete” – vezette fel a déli híradás egyik anyagát egyik rádiónk  műsorvezetője. Naná! Amióta csak emberi nyelvek léteznek, azóta van átalakulóban a szókészletük, kopnak ki belőlük egyes szavak és keletkeznek újak.  Ha nem változna a nyelv, máig úgy beszélnénk, hogy „menyi milosztben teremtüvé elevé miü iseműköt Ádámot, és odutta vola neki paradicsumot házoá”.

Elnézést, de elejétől végéig kell idéznem egyik napilapunknak egy hírügynökségtől átvett hírét: „Forgalommal szemben haladt egy autós egy alagútban. A nő navigációs készülék segítségével autózott szombaton, de túlhajtott a kijáraton, ahol le akart kanyarodni. Egy hat kilométeres alagútban járt, amikor a műholdas navigációs készüléke azt tanácsolta, hogy az első lehetőségnél forduljon vissza, a nő egyszerűen megfordult egy beszögellésben az egyirányú alagútban.” Hát mondjuk, én a „hat kilométeres”-t egybe írtam volna, a „forduljon vissza” szavak után pedig pontot tettem volna, de hát ne legyünk kicsinyesek! Arra azonban változatlanul kíváncsi lennék, hogy mégis: hol, melyik országban történt ez? És még arra is, hogy volt-e valamilyen következménye  a durva szabálytalanságnak? Például: összeütközött-e a nő járműve egy szembejövő járművel az egyirányú alagútban?

Bruce Panniert, a „RadioFree-Europe hírmagyarázóját” idézi egyik napilapunk. Dereng bennem, hogy ezt a rádiót nálunk  Szabad Európa Rádióként ismerik. Dehát miért ne említsük az angol nevén, nem igaz?

Azt mondja egyik közszolgálati televíziónk híradója, hogy Magyarország és Észak-Korea között nincs diplomáciai kapcsolat. Hát ezt honnan veszik? Hiszen több mint hatvan esztendeje, hogy a két ország diplomáciai kapcsolatokat létesített egymással és azok azóta sem szakadtak meg. Igaz, hogy már egy ideje nincs magyar diplomáciai képviselet Phenjanban, de a diplomáciai kapcsolatok és a diplomáciai képviselet két különböző dolog. Hogy csak néhány analóg példát említsek: hazánknak van diplomáciai kapcsolata Izlanddal, Üzbegisztánnal, Bolíviával vagy Új-Zélanddal, de az említett államok közül egyikben sem működik nagykövetsége.

Jane Haining embermentőre emlékezik egyik napilapunk, aki a II. világháború idején a skót misszió budapesti internátusának vezetője volt. Ebből megtudjuk, hogy a nyilasterror idején hány üldözöttet bujtatott és hogy 1944. április 25-ikén letartóztatták.  A nyilasterror azonban fél évvel később, Szálasiék hatalomra kerülésével, 1944. október 15-ikén kezdődött. Lehet, hogy a szerző a március 19-ikén kezdődött német megszállásra gondolt. Természetesen az is terror volt, de még nem a nyilasoké. Haining testvért a Gestapo tartóztatta le.

Egyiptomban arab merénylők a karácsonyt az ortodoxokkal együtt ünneplő kopt keresztényekre támadtak – közölte a műsorvezető egyik rádiónk déli híradásában. Ez persze igaz, de mégis félrevezető. Tudniillik nem azért támadtak, mert arabok. Ugyanis az egyiptomi koptok is arabok. Ők teszik ki az ország lakosságának mintegy egytizedét. Helyesen: Egyiptomban muszlimok támadtak kopt keresztényekre.

Egyik napilapunk állítja: „Nem csak Kovács Lajos ezredes távozott a rendőrségtől a móri ügy miatt. Közülük többen le is szereltek.” Is? Vagyis akadt olyan elvetemült zsaru, aki távozott ugyan a rendőrségtől, de nem szerelt le. Emlékbe magával vitte a jelvényét, az igazolványát, az egyenruháját és a fegyverét.

Egyik közszolgálati televíziónk híradójában műholdas telefonon megszólalt egy hölgy, aki az antarktiszi vizeken szemtanúja volt annak, amint egy japán bálnavadász hajó nekimegy a természetvédők parányi hajójának. A hölgy portréja alatt ez volt olvasható: K. V. önkéntes aktivista.  Azóta is azon töröm a fejemet,  vajon milyen lehet egy aktivista, ha nem önkéntes? Önkénytelen? Vagy hivatásos, fizetett aktivista, akinek ez a foglalkozása? Dehát akkor mitől aktivista?

Ha hinni lehet az egyik napilapban megjelent képaláírásnak, Dubajban Mohammed bin Rasid al-Makrúm sejk leleplezte a világ legmagasabb épületét. Vajon mit követett el a torony? Szélhámoskodott, csalt, lopott? Merthogy leleplezni jobbára az ilyen bűnözőket szokták. Meg esetleg a köztéri szobrokat, amelyeket avatásuk pillanatáig valóban lepel fed, amelyet ilyenkor lerántanak róla. Akkor leplet azonban, amely a 818 méter magas tornyot eltakarná, még Dubajban sem szőttek.

Nemzetközi egyezmény tiltja a kereskedelmi célú bálnavadászatot, de a japánok szerint tudományos célból megengedett – nyilatkoztatta ki egyik rádiónk abból az alkalomból, hogy egy japán bálnavadász hajó szándékosan nekiment a tevékenységük ellen tiltakozó természetvédők aprócska hajójának. Majdnem így van. Azzal a nem lényegtelen különbséggel, hogy nem a japánok, hanem a hivatkozott egyezmény szerint engedélyezett a bálnavadászat  korlátozott mértékben, tudományos célokból. Csakhogy a japánok ezzel visszaélve folytatják csaknem zavartalanul, tömegesen a kereskedelmi célú bálnavadászatot, és ez ellen tiltakoztak a zöldek.

„Berlusconi megvédett egy katonai hírszerzőt” – írja egy magyar internetes portál. Ez valóban nem érdektelen esemény, de vajon miért és hogyan került egy újságíróknak szóló site-ra? A hír miatt? Csakhogy a hirszerző –  bár csak alig néhány betű választja elő tőle – mégsem hírszerkesztő.

„Tizenhét zsebest – olvasható egy riportban – sikerült begyűjteni az álruhás nyomozóknak.” Jobb helyen azt írták volna, hogy „sikerült begyűjteniük”, egy még jobb helyen pedig azt is tudták volna, hogy a nyomozó civilben jár, és ha álruhás, akkor bizonyára Mátyás királynak öltözik. Az említett riport egyébként egy rendőrségi magazinban jelent meg.

Dubajban felavatták a világ legmagasabb épületét, amelynek építési költségei azonban a válság miatt soha nem fognak megtérülni – vezette elő a riportot egyik közszolgálati televíziónk műsorvezetője. Amiből világosan következik, ugyebár, hogy ha nem lenne válság, akkor kifizetődne a torony. Ebből viszont logikusan az következik, hogy a válság örökké fog tartani. Ennyire azért ne legyünk pesszimisták!

Egyik kereskedelmi televíziónk esti híradójáan bemutatta a polgári seriffet. Először azt hittem, hogy úgy polgári, mint például a polgári demokrácia vagy a polgári lakás. De aztán kiderült, hogy azért, mert Polgár városban működik. Egyébként  ő az országban az első seriff. Bizonyára rendben van, hogy ahol szükséges, a lakosság választ egy olyan személyt, aki a rendőrség feladatát látja el. Ám ép ésszel fel nem érem, minek ezt az amerikai (eredetileg, ha jól tudom, arab) szót használni Magyarországon e tisztség betöltőjére. Megint majmolunk? Arról nem is szólva, hogy megbízatása, funkciója nálunk egészen más, mint az Egyesült Államokban. Ott ugyanis a seriff hatósági személy, nálunk nem. Az amerikai seriff (ha hinni lehet a Vadnyugatról szóló filmeknek) arról ismerszik meg, hogy jókora pisztoly lóg az oldalán, amellyel fenyegeti, ha kell, le is lövi a rosszfiúkat. A polgári seriffnek azonban nincs, nem is lehet fegyvere, mert ő csak civil. Vagy talán ezért nevezik polgárinak?

Vajon miért hiszik kollégáink makacsul azt, hogy az amerikai kongresszus az a képviselőház? Most például azt olvasom egyik napilapunkban, hogy novemberben az Egyesült Államokban újraválasztják a kongresszust és a szenátorok egyharmadát. Holott a kongresszus az a teljes, kétkamarás amerikai parlament, amelyek felsőháza a szenátus,  és csak alsóháza a képviselőház. És csak az utóbbi az, amit kétéveként egészében újraválasztanak, míg a szenátorokat hat évre választják,  és valóban, kétévenként az egyharmadukat cserélik ki (választják újra).

Az EU első választott államfője az ismeretlen kormányfő, Herman van Rompuy lett – állítja egy napilapunk. Ez azonban két okból is meglepő állítás. 1. A politikus valóban az EU elnöke lett, csakhogy az Európai Unió nem állam, tehát államfője sincs. (Külön öröm, hogy választott államfő és nem Isten kegyelméből való uralkodó.) 2. Ismeretlen katonáról már hallottam, de ismeretlen miniszterelnököt eddig még nem produkált a történelem. A legrosszabb esetben is csak olyant, akit külföldön esetleg kevéssé ismernek.

Egyik napilapunk visszaemlékszik arra, hogy a múlt júliusban „Roger Federer megnyerte a rekordnak számító 15. Grand Slam-győzelmét Wimbledonban”. Nem jártam még Wimbledonban, ennek ellenére szilárd meggyőződésem, hogy ott is csak a tornákat szokták megnyerni,  a győzelmeket ott is inkább csak aratják.

A dalai láma tavaly január 10-én  ünnepelte száműzetésbe vonulásának 50. évfordulóját – olvasható egyik napilapunkban. Kevéssé ismerem Őszentsége szokásait, de hogy ezt a napot megünnepelte, abban erősen kételkedem.

„Jakutiában van a Föld hidegpólusa, itt mérték az északi félteke legalacsonyabb – mínusz 70 fokos – hőmérsékletét.” Ezt állítja egyik hírügynökségük. Én elhiszem, hogy mínusz 70 és a mínusz 78 között az ember már kevéssé érzi a különbséget, mindamellett szögezzük le (ami minden idevágó kézikönyvben is olvasható), hogy a legnagyobb hideg, amit Jakutiában, egy Ojmjakon nevű településen valaha is mértek: –78 fok volt.

„Pandora a görög mitológia első női alakja, akinek tévesen egy felnyitott dobozt tulajdonítanak, holott az valójában zárható palack” – írja egyik napilapunk. Természetesen doboznak is lehet nevezni, ennek ellenére a köztudatban Pandora szelencéjeként szerepel.

Visszatérve még a kisfiúra, akiért máris két város vetekszik. Egyik hírügynökségünk szerint a nagyváradi illetőségű baba magyar származású. Ami szerintem azt jelenti, hogy a dédapja, de talán még a nagyapja is magyar volt, ám a szülei már elrománosodtak. Hallottam nyilatkozni a tévében a kisfiú édesapját: tökéletesen, anyanyelveként beszéli a magyart. A neve is magyar. Az édesanyja is. Hát akkor mitől csak magyar származású a kisfiú? Attól, hogy romániai? Az az állampolgársága, de nem a nemzetisége. Megint csak kérem: ne higgyék, hogy magyarkodni akarok, vagy hogy vissza akarom foglalni Erdélyt, de az a kisfiú akkor is magyar és nem magyar származású! Romániai magyar.

Jelentősen felemelték a benzin árát. Egyik kereskedelmi televíziónk híradója ebből az alkalomból bemutatott egy autóbusz-tulajdonost, aki emiatt csődbe mehet. Senkinek sem jutott eszébe a szerkesztőségben, hogy a dízelmotoros buszt nem benzin, hanem gázolaj hajtja?

Éjfél után néhány perccel megszületett Magyarországon a 2010-es év első kisfiúja. Egyik kereskedelmi televíziónk esti híradója szerint a berettyóújfalui kórházban. Egy másik kereskedelmi televíziónk ugyanakkor sugárzott híradója szerint a debreceni klinikán. Petőfi születési helyéért a lelkes kiskőrösi, illetve kiskunfélegyházi lokálpatrióták csak jóval a költő halála után kezdtek el versenyezni. Ez a kisfiú még egynapos sincs, és máris két szülőhelye van.

Kiribatiban és Új-Zélandon már január elseje van, ezzel szemben a nyugati féltekén, Németországban és Franciaországban, még csak készülnek a szilveszterre – ezzel lepte meg nézőit december 31-iki esti híradójában egyik kerekedelmi televíziónk. Legalábbis azokat a nézőit biztosan meglepte, akik tisztában vannak azzal az általános iskolai földrajzban is oktatott alapigazsággal, hogy Németország és Franciaország – politikai értelemben bármennyire Nyugat is – a keleti féltekén található.