Kulcsár István blogja

„Szeretnénk maradni, de szeretnénk, ha a cenzúra, amit ellenzünk, javulna Kínában.” Így idézi egyik hetilapunk online kiadása a Google vezérigazgatóját. Ami javul, az megszilárdul, megerősödik. Ha a fordító jól fordította volna a vezérigazgató szavait (és a szerkesztő odafigyelt volna), biztosan nem kellene most azt hinnünk, hogy a Google a kínai cenzúra elmélyítéséért száll síkra.

„Én is nagyon be voltam tojva” – beszél szülése előtti lelki állapotáról egyik közszolgálati rádiónk riporternője. No comment.

„65 évvel ezelőtt szabadult fel az utolsó koncentrációs tábor” – állítja honlapján egyik kereskedelmi televíziónk honlapja az auschwitzi haláltábor felszabadulásának évfordulóján. Sajnos téved. Hogy csupán két példát említsek: Bergen-Belsent és Mauthausent csak negyed évvel később, 1945 áprilisában, illetve májusában szabadították fel a szövetséges csapatok.

Egy magazinunk szerint a terrorista Carlos (teljes nevén: Ilich Ramirez Sanchez  kommunista-szimpatizáns papája „fiainak Lenin egy-egy keresztnevét adta”. Leninnek (Uljanovnak) azonban – mint az oroszoknak általában – csak egy keresztneve volt: Vlagyimir. Az Ilich (Iljics) név, ami Carlosnak jutott, nem kereszt-, hanem atyai név. Keresztnevet mindenki tetszés szerint maga választ a gyermekének, de akit Iljának hívnak, annak a fia akkor is Iljics lesz, ha a feje tetejére áll.

Egyik internetes hírportálunk lazán „trónörökösnek” nevezi Habsburg Györgyöt.  Trónörökös viszont csak ott van, ahol trónt lehet örökölni. A Magyar Köztársaságban pedig nem lehet. Igaz, Habsburg György atyja, Ottó 1918-ig valóban trónörökös volt, sőt, ha nagyon kukacosak vagyunk: Ausztriában ugyan valóban csak 1918-ig, de Magyarországon formailag egészen 1946-ig, mert a két világháború között,  ha királyunk nem is volt, de az államforma királyság volt, egyszóval azóta György  a legjobb esetben is csak az extrónörökös örököse.

„Az indiai egyház tanítása szerint a hiteles guru a legfelsőbb úr képviselője” – írja egyik képes hetilapunk. Nos, Indiában sok vallásfelekezet van, egyház kevesebb, de egynél azért több. Beküldendő: melyikre gondolt a szerző?

„Zsidó barátjukat bújtatták a nácik ellen” – olvasom egyik kereskedelmi televíziónk honlapján. Nagyon szép cselekedet, de bújtatni valakit akkor is csak valaki elől lehet.

Ragyás Tóni forog a sírjában – újságolja egy képes hetilapunk. Az ő gyilkosságát megrendelő M. Róbert, a Fekete Seregnek nevezett bűnözői csoport vezetője ugyanis megszökött a házi őrizetből. Mivel ez rendőrségi magazin, bizonyára kötelezőnek érzi magára nézve a „játékszabályt” és nevezi a jogerősen még el nem ítélt bűnözőt M. Róbertnek. A 6. oldalon.  A 16. oldalon viszont közli a rendőrség felhívását, hogy aki tud Magyar Róbert hollétéről, az értesítse a hatóságot. Ezt a következetlenséget már nem lehet überolni, ezért én ezennel befejezem ezt a témát.

„1939-ben a lengyel fővárost gyakorlatilag a földdel tették egyenlővé a német vadászrepülők” – állítja egyik napilapunk. A Luftwaffe korabeli vadászgépei azonban alapvetően géppuskával, legfeljebb gépágyúval voltak felszerelve, azzal pedig nem lehet lerombolni egy várost.  Varsót 1939-ben – ki hinné? – bombázók bombázták, amivel valóban súlyos károkat okoztak: a házak 10-15 százalékát semmisítették meg.  Gyakorlatilag azonban akkor tették Varsót a földdel egyenlővé, amikor a városban 1944-ben kitört felkelés idején és azt követően Himmler parancsára a német hadsereg utászai módszeresen, utcáról-utcára járva felrobbantották a középületeket és a lakóházakat.

Hír egyik napilapunkban egyik hírügynökségünk jelentése nyomán. „Kiképző misszió indul. EU Kiképző tevékenységet kezd az Európai Unió Bosznia-Hercegovinában az ott zajló uniós küldetés (Althea) keretében – jelentették be a tagországok külügyminisztereinek e témáról folytatott brüsszeli eszmecseréjét követően. Leszögezték azt is, hogy az EU, ha a helyzet úgy követeli, az eredetileg ez év végén lejáró megbízatáson túl is kész további operatív szerepvállalásra.” A hírt olvasva erős hiányérzetem támadt. Kérdéseim: 1. Eredetileg  mit szögeztek le? (“leszögezték azt is”.) 2. Kik fognak kiképezni? 3. (De legfőképpen):  kiket fognak kiképezni: katonákat, rendőröket, cukrászokat, gépkocsivezetőket?

Lezuhant egy etiópiai repülőgép Bejrútnál. Mint egyik kereskedelmi televíziónk esti híradójában hallottam, a baleset okát még nem tudják, de bizonyosra veszik, hogy nem szándékos szabotázs volt. Lehetséges, hogy véletlenül szabotált valaki? Netán gondatlanságból követett el terrorcselekményt?

Az újságok, a televíziók, a rádiók egy hete tele vannak a házi őrizetből megszökött Magyar Róbert ügyével.  A Fekete Sereg néven emlegetett bűnszövetség állítólagos vezére ellen már nemzetközi elfogató parancsot is adtak ki. Egyik kereskedelmi televíziónk reggeli műsorából róla és szökéséről beszélgetett a riporter egy rendőrségi szakértővel. Mindketten M. Róbertként emlegették. Én nagyra tartom a diszkréciót, a törvényességet, az ombudsmanok ajánlásait, az ártatlanság vélelméről nem is szólva, de ami nevetséges, az nevetséges. Nemcsak azért, mert a média még  a nem profi bűnöző  Szalainé Szilágyi Eleonórát is Szalainé Szilágyi Eleonóraként, Zuschlag Jánost Zuschlag Jánosként, Hunvald Györgyöt pedig Hunvald Györgyként emlegeti,  hanem főképpen azért, mert nyilván a hivatalos és publikus elfogató parancs sem M. Róbert névre van kiállítva, (hogy t. i.  nehezebb legyen megtalálni). Arról nem is szólva, hogy az említett tévéműsorban – a nagyobb diszkréció kedvéért – Magyarnak az arcképét  orrba-szájba mutogatták.  De hogy hű legyek e blog hagyományaihoz, és ne nevezzem teljes nevén diszkrét kollégánkat, maradjunk annyiban, hogy az ő neve  is csak V. Tvrtko. Pedig ellene  nem is adtak ki elfogató parancsot.

W. Gy., az ismert magyar üzletember és felesége – ha hinni lehet egyik napilapunknak – „négyezer méter magasan együtt ugrottak ki a repülőgépből és próbálták ki az ejtőernyőzést is”.  Is. Tehát két különböző eseményről,  cselekvésről van szó. Miután a házaspár négyezer méter magasan kiugrott a gépből és – a riport tanúsága szerint – ma is él, bizonyára szárnyra kapott és úgy ért le épségben a földre. Örvendetes, hogy nemcsak az üzleti életben szárnyalnak.

Igen, ez a kérdés: ki késel az éji homályban? Még pontosabban: ki ad erről hírt? Egyik napilapunk online-kiadásában ugyanis a következő hír jelent meg: „Megkéseltek egy fiatalembert egy budapesti bárban szombat hajnalban, a 16 éves fiút életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba. Az eset körülményeiről egyelőre csak annyi tudni, hogy a késelést a Szent István körúti szórakozóhelyen szóváltás előzte meg, ám az elkövető személye egyelőre ismeretlen – mondta el Papp Judit.” A hír anélkül is megállná a helyét és hiteles lenne, hogy a forrását közölnék. De ha egyszer közlik, akkor árulják már el: ugyan ki az a Papp Judit? A szórakozóhely tulajdonosa, egy  kóbor szemtanú, a mentők, netán a rendőrség szóvivője?

Vezető hír egyik napilapunk online-kiadásában: „Lábát törte egy magyar síző Szlovákiában”. Tudja a szerkesztő, hogy naponta hány magyar töri a lábát (akár idehaza, akár másutt)? Szerintem ez egy helyi hírharsonában lehetne mínuszos hír, de még ott sem nagyon. (Kivéve persze, ha Jan Slota töri el honfitársunk lábát.)

Nem hiszek a szememnek! Egy jó nevű, sőt valóban jó újságíró írásában, egy szolid, úgynevezett komoly napilapban jelent meg a következő mondat: „A két mozdony nem váltotta be a hozzá fűzött reményt, a pályaállapotok végett nem lehetett kihasználni a mozdony sebességét.” A végett szót miatt értelemben való használata csaknem olyan fokú nyelvi primitívségre vall, mintha tudhatjuk helyett azt mondanánk: tudhassuk. (Helyes értelme – gyengébbek kedvéért, akik, mint látjuk, már a magyar sajtó élvonalában is tenyésznek – céljából.) Berzsenyit kiegészítve: romlásnak indult hajdan erős magyar nyelvünk. Jó, ez nem új jelenség. De ennyire?

„Kitiltanák Amerikából a nem őshonos óriáskígyókat” – közli egyik napilapunk. Nehéz ügy, hiszen nyilván minden érintettnek kézbesíteni kell majd a kitiltó vézést.

Egyik napilapunkban interjú olvasható Julija Timosenko ukrán miniszterelnökkel, aki most indult az  elnökválasztáson és az első fordulóban a leadott szavazatok egynegyedét kapta.  Az egyik kérdés: „Különböző kutatások szerint az ukránok egynegyede önre szavazott…” Én habozás nélkül Nobel-díjat adnék azoknak, akik ezt a kutatást végezték. Egyfolytában azon töprengek: vajon milyen módszerrel sikerült kikutatniuk azt, amit az ukrán központi választási bizottság már két nappal ezelőtt hivatalosan közölt?

Fegyveres ellenzékiek támadást intéztek afgán kormányhivatalok ellen – hallhattuk egyik rádiónk déli híradásában. Úgy gondolom, hogy a tálibokat – ki-ki izlése vagy politikai meggyőződése szerint – nevezheti hazafiaknak, banditáknak, ellenállóknak és még bizonyára sokféleképpen, de semmiképpen sem ellenzéknek. Az ellenzék ugyanis (legyen az parlamenten belüli vagy kívüli) szónokol, tüntet, bojkottál, polgári engedetlenségre hív fel stb., egyszóval politikai eszközökkel harcol, nem pedig lőfegyverrel és bombával. Ilyen alapon ugyanis Erzsébet királyné gyilkosa is ellenzéki volt, nem is szólva a második világháborús francia maquisard-okról.

Lányi Aladár pilóta „Ultra Light, merevszárnyú motoros gépével” másfél óra alatt ért Hajdúszoboszlóra.  Az ultra light természetesen nem repülőgép-márka, hanem típus, olyasmi, mintha azt  mondanánk, hogy sárkányrepülő, tehát nem kell nagy kezdőbetűvel írni. Ami azonban még izgalmasabb: honnan ért a pilóta másfél óra alatt Hajdószoboszlóra? Esetleg Debrecenből, vagy teszem én azt, Los Angelesből? Mert ez nem derül ki egyik napilapunk vele készült interjújából.

Egyik napilapunk szerint  Kárpátalja magyar lakossága mintegy 220 ezer fő. Alighanem a szerkesztőség munkatársai maguk írták  össze a kárpátaljai magyarokat és jutottak erre az eredményre. Az 1910. évi, a magyar hatóságok által lefolytatott népszámláláskor Kárpátalján 185,433  fő vallotta magát magyarnak. Az 1921. évi, a csehszlovákiai hatóságok felügyelte népszámlálás eredménye 80,132, a legutolsó, a 2001. évi (immár ukrajnai) népszámlálásé pedig 151,533 magyar nemzetiségű lakos. És 2001 óta biztosan nem nőtt, ellenkezőleg: feltehetően csak csökkent a magyarok lélekszáma Kárpátalján.

Hogyan vezessük félre az olvasót? Így: „Ukrajna választ. Három esélyes. A jelenlegi elnök, Juscsenko mellett Timosenko és Janukovics az elnökjelöltek.” Ezt közölte az ukrajnai elnökválasztás első fordulója estéjén közzétett exitpoll-eredmények alapján egyik napilapunk. Csakhogy: 1. Juscsenko, valamint Timosenko és tJanukovics mellett még tizenöt jelölt indult – ennyien mérették meg magukat az első fordulóban. 2. A választások előtt megejtett közvélemény-kutatások szerint Juscsenko egy pillanatig sem volt esélyes, és az első fordulós exit-poll közzététele után már az is világos volt, hogy  az ötödik helyen végzett, tehát a második fordulóban egyáltalán nem is vehet részt. És ami talán még ennél is szebb: Viktor Janukovicsot az újság a *megbuktatott elnöknek” nevezi. Ezzel szemben Janukovics sohasem volt Ukrajna elnöke, tehát ilyen minőségében nem is buktathatták meg.

„A cseh külügyér is bojkottálja a téli olimpiát” – olvasható egyik napilapunk internetes kiadásában. A cikkben a külügyminiszterről van szó, de erősen tartok tőle, hogy a külügyér nem feltétlenül, sőt alapvetően nem is a minisztert jelenti, hanem – akárcsak a hasonló külügyes szó – bármely külügyi dolgozót. Ha már ennyire divatos szóval akarunk élni, akkor már inkább ajánlható (bár én azt sem szeretem) a főkülügyér szó.

Egy hírügynökségi jelentésből : „Három személyt hajnalban a buszpályaudvaron egy helyközi járatról leszállva igazoltattak a járőrök, az illegális migránsoknál azonban semmilyen érvényes magyarországi tartózkodásra jogosító irat nem volt.” Ha lett volna, nem lettek volna illegális migránsok. Egyébként még az is szép, hogy „semmilyen érvényes magyarországi tartózkodásra jogosító irat”. Miért, létezik olyan irat, amely érvénytelen magyarországi tartózkodásra jogosít?

Űrhajósok tudnának (és tudnak is) arról mesélni, milyen fizikai feltételeknek kell megfelelniük, milyen próbákon, gyakorlatokon kell átesniük ahhoz, hogy a világűrbe küldhessék őket. És akkor – nesze neked! – egyik napilapunk már sebesülteket is irányít a kozmoszba. Ez az újság ugyanis arról számol be: Kuba megengedte, hogy a haiti földrengés sebesültjeit „szállító amerikai gépek átrepüljenek légtere felett, lerövidítve ezzel az utat Haiti és Miami között”. A légtér fölött azonban a világűr van. A nemzetközi jog nagyjából az úgynevezett Kármán Tódor vonalat, amely kb. 100 km-es magasságban húzódik, fogadja el a légtér és a világűr határának.  Ez az a magsság, ahol egy jármű már nem tud a felhajtóerő segítségével repülni, és el kell érnie az első kozmikus sebességet (v=7,9 km/s) a fent maradáshoz. Ezért nem sértik meg az ennél magasabban repülő mesterséges holdak egyik vagy vagy másik állam légterét. De hogy a haiti sebesülteket űrhajón viszik az Egyesült Államokba – nahát, ezt nem hittem volna!

„16 tagja vesztette életét eddig a helyszínen segédkező ENSZ-mentőalakulatnak” – írja a Haitin bekövetkezett földrengés „utóeseményeiről” egyik napilapunk. Namármost: 1. Az ENSZ, mint olyan, legjobb tudomásom szerint, nem küldött mentőalakulatot Haitire. Ez kívül esik a világszervezet gyakorlatán. Nem emlékszem rá, hogy bárhova is a világon az ENSZ valaha is küldött volna mentőalakulatokat. 2. Mitől veszítették volna életüket a mentőalakulatok tagjai? Elvben persze elképzelhető, hogy romeltakarítás közben rájuk omlik egy fal, de egyszerre tizenhatukra? Nem. A szóban forgó személyek az ENSZ Haitiben működő képviseletének munkatársai, alkalmazottai voltak, akik nem most utaztak oda menteni, hanem már  a földrengés idején is ott tartózkodtak, és akkor, nem pedig a „segédkezés” során vesztették életüket.

Egyik rádiónk műsorvezetője a déli hírműsorban egy tudósítást felvezetve azt állította, hogy Gorbacsov annak idején szesztilalmat vezetett be, és hogy a jelenlegi orosz vezetés most hasonlóra készül. A két állítás egyike sem igaz. Gorbacsov alatt valóban az alkoholfogyasztást erősen korlátozó rendszabályokat vezettek be a Szovjetunióban (amit – jó szovjet szokás szerint – a helyi kiskirályok természetesen túl is lihegtek), de szesztilalomról (olyanról, mint pl. az Egyesült Államokban az 1920-as években, ahol és amikor teljesen el volt tiltva a szeszes italok forgalmazása) nem volt szó. Különben – emlékezzünk csak! – nem lettek volna viccek a vodkáért álló iszonyú hosszú sorokról. Ami a gorbacsovi állítólagos szesztilalomhoz hasonló mostani terveket illeti: a cél az, hogy ezeknek az italoknak a fogyasztását a felére csökkentsék. Jelenleg minden orosz állampolgár átlagosan 18 liter tiszta szeszt fogyaszt évente, beleértve a nőket, a gyermekeket és a csecsemőket is. Ennek a fele 9 liter. Milyen szesztilalom az, amely mellett egy állampolgár évi átlagban (megintcsak: a csecsemőket is beleszámítva) 9 liter tiszta szeszt fogyaszthat el legálisan? (Más kérdés, hogy mennyire lesz sikeres ez a kampány…)

A földrengés sujtotta Haiti szigetére indult egy magyar mentőcsapat – írja egyik napilapunk. Félő, hogy nem fog odatalálni. Ilyen nevű sziget ugyanis nem létezik. Létezik egy Haiti nevű állam, amely viszont (a Dominikai Köztársasággal egyetemben) Hispaniola szigetén terül el.

Pótlólagos bejegyzés január 15-ikén:

Ma már egy másik napilapunk is Haiti szigetéről értekezik. Hát nincs egy földrajzi atlasz ezekben a szerkesztőségekben?

„Holland vizsgálóbizottság elítélte az iraki inváziót” – az a cikk címe egyik napilapunkban. Hiányzik előle egy határozott névelő, de sebaj, lássuk tovább! Az alcím a következő:  „Nem volt ENSZ-felhatalmazás az amerikai brit támadáshoz.”  Ezt igazán fölösleges volt négyhasábos alcímben világgá kiáltani! Tudniillik ez semmilyen formában sem új megállapítás. Mi több, soha senki, egyetlen percig sem állította, hogy az amerikai-brit invázó ENSZ-felhatalmazással indult volna. Ahhoz ugyanis biztonsági tanácsi felhatalmazás kellett volna, az pedig nem volt.

Budapest II . kerületében az MSZP Donáth László református lelkészt indítja az országgyűlési választásokon – közli egyik napilapunk. Tévesen állítja. Tudniillik lehet, hogy valóban indítja, de Donáth László akkor is evangélikus lelkész.