Hazarendelés

Egyik televíziónk híradója cáfolja a másik televíziónak azt a hírét, hogy André Goodfriend budapesti amerikai ideiglenes ügyvivő mandátuma december 1-vel lejár. E második televízió értesülése szerint Obama elnök nem rendeli most haza Goodfriendet. A második értesülés egyrészt valószínűleg igaz, másrészt biztosan nem. Egy követtanácsosi rangban lévő ideiglenes ügyvivőt (vagy bármilyen más ügyvivőt) ugyanis sohasem az államfő nevez ki és rendel haza, hanem a külügyminiszter.

Kölcsönös együttműködés

„Erős és kölcsönös az együttműködés az Egyesült Államokkal” – idézte esti híradójában egyik televíziónk a miniszterelnököt. Eszerint létezik egyoldalú együttműködés is?

Nem megbízott!

„Az Egyesült Államok megbízott ügyvivője, André Goodfriend aligha számított arra, hogy diszkrét figyelmeztetései a nemkívánatosnak minősített személyek kitiltásáról ekkora vihart kavarnak.” De arra sem számíthatott Mr. Goodfriend, hogy az egyik legszolidabb magyar hetilap szerzője, aki a fenti mondatot leírta, nem tudja, hogy nem létezik olyan diplomáciai beosztás, hogy megbízott ügyvivő. Olyan létezik – és ez André Goodfriend jelenlegi beosztása – hogy ideiglenes ügyvivő (charge d’affaires ad interim). Amikor egy diplomáciai képviselet vezetője – akár rövid időre is – távozik állomáshelyéről, helyettese (az ún. első beosztott) automatikusan ideiglenes ügyvivővé lép elő.

Libasor

Egy 33 vádlottat felvonultató bírósági tárgyalásról számol be egyik televíziónk híradója. A riporter szerint a 33 vádlott libasorban helyezkedett el a tárgyalóteremben. Eszerint egymás mögött kellene állniuk vagy esetleg ülniük. Ezzel szemben egy (vagy talán több?) padon egymás mellett foglalnak helyet. A libák nem egymás mellett szoktak vonulni!

Engedelmesség

Vágó Gábor egy tucat aktivista társaságában beállított a NAV-hoz és megérdeklődte, hogy lemondott-e már Vida Ildikó. A nemleges válasz után szépen elvonultak, a helyszínre kivonult rendőrségnek nem akadt tennivalója. Egyik televíziónk szerint Vágóék polgári engedetlenségi mozgalmat folytatnak, és Vágó a jövőben is erre hív fel.. Eddig, ha nem csalódom, semmiféle engedetlenséget nem követtek el. Polgári engedetlenségi mozgalom pedig akkor lenne az övék, ha megtagadnák az adófizetést és erre szólítanák fel az állampolgárokat.

Kettős könyvelés

Vizoviczki, „az élet császára” kettős könyvelést folytatott – leplezi le a most kezdődött bírósági per fő vádlottját egyik televíziónk híradója. Nem vagyok revizor, de ha nem tévedek, egy olyan nagy cégnél, mint a Vizoviczkié, a törvény kötelezi az adóalanyt a kettős könyvelésre. A riporter nyilván arra gondolt, hogy egyfajta könyvelést vezettek maguknak és egy másikat a NAV-nak. Csakhogy nem ezt nevezik kettős könyvelésnek! Ennek a neve: csalás.

Nemcsak anya, N. Sz. is csak egy van!

Egyik napilapunk cikkében nemzetbiztonsági szakszolgálatok-at említ. Ezzel csak két baj van. Az első, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat-ot nagy kezdőbetűvel kell írni, mert ez egy állami szerv neve, ugyanolyan mint mondjuk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. (Tulajdonfőnév!) A második, hogy ebből a szolgálatból csak egy van, akárcsak például Külgazdasági és Külügyminisztériumból vagy Nemzeti Adó- és Vámhivatalból.

Harckocsik

Egyik hetilapunk szerint 1943-ban, a kurszki csatában a „szovjet csapatok létszáma megközelítette a kétmilliót, harckocsijaik, tankjaik száma is duplája a támadókénak”. Nos, aki meg tudja mondani, hogy mi a különbség a harckocsi és a tank között, annak odaadom a fele királyságomat és a lányom kezét. A harckocsi ugyanis a tank megmagyarított neve!

Medencemedence

A Donbassz-medence – írja egyik hetilapunk. A Donbassz a Donyeckij basszejn (Donyec-medence) rövidítése. De hát egy kis tautológiáért, ugye, nem megyünk a szomszédba? A Donbassz-medence olyan, mint a sokat emlegetett kijevi Majdan tér. (A majdan ugyanis ukránul teret, vásárteret jelent.) A kijevi főtér teljes neve: Majdan Nezalezsnoszti (Függetlenség tere). V. ö. az oroszban használatos бутерброд с маслом-mal (vajas kenyér vajjal) vagy a magyar új nóvum-mal.

Késésben?

Két magyar televízió esti híradójában is hallottam, hogy Putyin idő előtt ott akarja hagyni a G20 brisbane-i csúcsértekezletét. A Reutersnek ezt a hírét Peszkov (Putyin szóvivője) már órákkal korábban cáfolta. Ez azonban már nem szerepelt a magyar híradókban. (Talán az MTI felejtette el közölni.) Nem ezt nevezik korrekt hírszolgáltatásnak.

Másnap: De azt sem, amit Peszkov művelt. A pasas segget csinált a szájából.(Vagy Putyin csinált segget Peszkov szájából.) Az orosz elnök ugyanis kevéssel szóvivőjének nyilatkozata után faképénél hagyta Brisbane-t és hazarepült. SORRY!

Fideszes?

Geiger Ferenc soroksári fideszes polgármesterről regélt egyik televíziónk esti híradója. Ezzel szemben Geiger pártonkívüli, méghozzá annyira, nyilvánvalóan nem fideszes, hogy a legutóbbi választáson az MSZP nem indított ellene jelöltet, a Fidesz viszont igen.

Elő- és utópikus

Orbán Viktor cikket írt egy német újságba. A cikkben – hallom egy televíziós híradóban – nincs semmi utópikus. Hurrá, új szavunk született. Azelőtt csak utopisztikus-t ismertünk.

Felségterület

Egy orosz vadászbombázó – egyik televíziónk híradója szerint – berepült Norvégia felségterületére. Szerintem oda, a területre, a legrosszabb esetben is csak begurulhatna. Ahova berepült (ha ugyan egyáltalán igaz), az Norvégia légtere.

A vád le van ejtve

Azt hallom egyik televíziós híradó műsorvezetőjétől, hogy X. Y. ügyében a rendőrség ejtette a vádat. Nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy valaki (pláne egy nagyon nézett híradója műsorvezetője!) tudja azt, hogy vádat csak az ügyész ejthet. Az, aki emelte. A rendőrség legfeljebb megszüntet egy eljárást.

A terjeszkedő medve

Dúvad pusztított el egy Nógrád megyei községben három juhot – adja hírül egyik napilapunk online kiadása „Kijelenthető, hogy az északi felől terjeszkedő medve okozta a kárt”. Vajon milyen lehet az a medve, amelyik terjeszkedik? Igaz, már így is tudjuk, hogy ezt észak felől teszi.

Példa

Egyik televíziónk műsorvezetője azokról a roma származású egyetemi hallgatókról beszélt, akik szerinte példát statuálnak. Vagyis példájukkal elrettentenek? Nem arra gondolt a műsorvezető, hogy példát adnak, vagy például szolgálnak?

Ideiglenes megbízott

Egyik televíziónk híradója Andrew Goodfriendet, az USA budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét „amerikai ideiglenes külügyi megbízottnak” nevezi. Nem lehetne tény- és szakszerűbben fogalmazni?

Hiányérzet

Egyik napilapunk átmenő oldalon riportot közöl Kassáról. Az érthető, hogy a magyar újságírót, de az olvasót is kiemelten a város magyar emlékei érdeklik. Azt azonban furcsának érzem, hogy a csaknem két kolumnás, hét hasábos, fényképekkel illusztrált írásban sem a szlovák, sem a Szlovákia szó nem szerepel. Egyetlen egyszer sem.

Hallgató

Faforgácsot gyűjt össze egy munkás egy porszívó-szerű géppel. Nagyon zajos. Ezért – magyarázza el a tv-riporter – fejhallgatót visel.Kérdésem: mit hallgat a fejhallgatón? Természetesen semmit, mert amit visel (ugyanolyan, mint amit például lövészetkor vesznek fel), az nem fejhallgató, hanem fülvédő.

Csengő életút

Egy magát „lokálpatrióta hetilapnak” nevező internetes újság ad hírt arról, hogy megjelent egy könyv, amely  emléket állít „Vitéz uzsoki báró Szurmay Sándor magyar királyi vezérezredesnek” abból az alkalomból, hogy nevezett „valamivel több, mint 150 évvel ezelőtt született”. Mint sokan mások, a közlemény szerzői sem tudják, hogy a vitézi címet a név előtt kis kezdőbetűvel kell írni. Jó lenne még tudni, mennyire kerek évforduló az apropó, a „valamivel több, mint 150 év”? 150 és fél, netán 153, esetleg 155? A városban, amelynek díszpolgára – tudjuk meg a továbbiakban – „nem cseng ismerősen …az életútja”. Halkan jegyzem meg: csengeni az ember füle szokott, az életút ritkán. A beszámolóból kiderül még, hogy vitéz Szurmay „a nagykanizsai hadtörténelem egyik kiemelkedő alakja”. Ez nóvum. Mármint az, hogy Nagykanizsának van saját hadtörténelme. És még egy gyöngyszem: „Báró Szurmay Sándor (itt már nem is vitéz!) egyik azon nagy elméleti és gyakorlati tudású magyar tábornoknak…” Ilyenkor kérdezik meg, hogy mi a különbség egy krokodil között?

Két Habsburg öccs

Ferenc Józsefnek – írja egyik napilapunk – „két Habsburg öccsét, a Mexikóban szerencsét próbáló Miksa herceget az ottani forradalmárok ölték meg, Ferenc Ferdinándot Szarajevóban merénylő lőtte le. Világszép hitvese, Sziszi eltávolodott tőle, a Sasfiókot pedig huszonévesen ragadta el a tüdővész.” Őszinte részvétem. Mármint Ferenc Józsefnek, akinek két öccse  – ki hinné? – Habsburg volt. (Más családnevük csak akkor lehetett volna, ha mondjuk, magyarosítanak. Például Harsányira). Viszont Miksa nem herceg, hanem herceg volt, Ferenc Ferdinánd pedig nem öccse a császárnak, hanem unokaöccse. Sasfiók pedig, akit mint a cikkből értesülünk róla, „elragadott a tüdővész”, nem az ő fia, hanem a Napóleoné volt. A többi stimmel. Még az is, ami szintén a cikkben olvasható, hogy a konzervatív „Ferenc József…nem engedte be a kastélyába a gépkocsit, a telefont, még a villanyáramot is csupán a XIX. század végén”. Pedig ugye milyen szép lett volna, ha Schönbrunnban jóval Edison előtt, már a XIX. század derekán, mondjuk 1848-ban villanylámpákkal világítottak volna!

Egy szál szekfű

Egyik hetilapunk szerzője elmeséli, hogy a háború alatt a közönség hogyan dúdolta együtt a kívánsághangversenyen Karádyval, hogy „a kuvertában itt egy szál szegfű virít…” Csakhogy: azt a Karádyt Nagykovácsi Ilonának hívták. Ő énekelte a kívánsághangversenyeken és a rádióban a Jóska lelkem kezdetű dalt, amelyben az idézett sor szerepel.

Plusz egy ló

Futballtörténeti cikkében egyik napilapunk szerzője azt meséli el az újság hétvégi mellékletében, hogy a lelkes szurkolók „konflisából kifogták a lovakat, és maguk húzták haza az ellenállhatatlan Slózit…” Schlosser Imre természetesen ellenállhatatlan volt, de a konflisba már az ő idejében sem lovakat fogtak, csak egyet. Két ló a fiákert húzta.

Isten és a fordító

„Deichmann protestáns hitét egy szabad evangéliumi testvéri gyülekezet tagjaként gyakorolta…” – írja a cipőkereskedő hálózat most elhunyt tulajdonosáról egyik hetilapunk. Ugyanebben a cikkben idézi a hetilap Deichmann egy korábbi kijelentését, amely szerint „Életem végén a Jóisten nem azt fogja tőlem megkérdezni, hogy hány cipőt adtam el, hanem azt, hogy igazi keresztényként éltem -e?” Nem akarok magasabb teológiai kérdésekbe belebonyolódni, mindamellett feltételezem, hogy ha a Jóisten valóban megkérdezte Deichmannt, akkor azt kérdezte tőle, hogy jó keresztyénként élt -e. Merthogy a Jóisten bizonyára tisztában van azzal, hogy kik nevezik magukat magyarul kereszténynek és kik keresztyénnek. Ezzel csak a fordító nem volt tisztában.

Szigetek

Nem árt, sőt kifejezetten hasznos, ha az újságíró néha belenéz a földrajzi atlaszba. Akkor nem jár úgy, mint az a kollégánk, aki az egyik napilap hasábjain „Svédország közelében fekvőnek” nevezte Hiiumaa és Saaremaa szigetet. A két sziget ugyanis több száz kilométernyire fekszik a svéd partoktól, ezzel szemben csak egy egészen keskeny szoros választja el Észtország kontinentális területétől. A szerző alighanem Ölandra és Gotlandra gondolt, ugyanis azok terülnek el nem messze a svéd partoktól. Csak hát mielőtt az ember gondol egyet, pontosabban: mielőtt a gondolatait papírra veti, hasznos ellenőrizni azok helyességét.

Burger

Egyik televíziónk esti híradójában a Magyarországgal szomszédos osztrák tartomány nevét a bemondó Burgerlandnak ejtette. Most már csak az a kérdés: Hamburgerland vagy Cheeseburgerland?

Édes

Egy enyingi asszony, aki egy gépkocsi hátsó ülésén szülte meg gyermekét, kirakta azt egy öregotthon előtt, aztán az autón elhúzta a csíkot.  A lelenc már el volt kékülve, amikor megtalálták. De – mint egy televíziónk híradójában egy rendőr elmondta – visszahozták az életbe és már mind a gyermek, mint az édesanya jól van. Hááát…én nem nevezném édesanyának.

Hány ország Korea?

Szerintem egy. Igaz, két államra (esetleg: két országrészre) van szakadva. Egyik televíziónk híradójának vezetője azonban a két országot elválasztó határról beszélt. Ami viszont biztosan nem állja meg a helyét. Észak- és Dél-Koreát ugyanis nem határ, hanem fegyverszüneti vonal választja el egymástól.

VIP

A múlt mindent megszépít. Vagy megcsúnyít? Ezen elmélkedtem, amikor arról hallottam egyik televíziónk híradójában, hogy bontják, átépítik, bírósággá alakítják át a hat éve bezárt BM Kórházat, ezt a „VIP-kórházat” a Városligeti fasorban. Merthogy a BM Kórházban kezelték a sarki rendőröket, a vonulós tűzoltókat is. Vagy lehet, hogy ők is Nagyon Fontos Személyek voltak?

Szigetlakók

Szigetlakóknak nevezte Hongkong lakóit egyik televíziónk híradója. A város legnagyobb része azonban a partvidéken terül el. Lehet, hogy a szerkesztő összetévesztette Hongkongot Tajvannal?