Olekszandr Turcsinovot ügyvivő ukrán államfőnek titulálta egyik televíziónk híradója. Turcsinov a Verhovna Rada (legfelső tanács), vagyis a kijevi parlament elnökeként ideiglenesen valóban betöltötte ezt a tisztséget. Egészen addig, amíg a megválasztott államfőt, Petro Porosenkót be nem iktatták hivatalába. Ez 2014. június 14-én történt. Ha már a szerkesztő nap nap után nem olvassa az újságokban, nem nézi a televíziókban, miket nyilatkozik, kivel és hol (legutóbb például Brüsszelben az EU vezetőivel) tárgyal Ukrajna igazi elnöke, Porosenko, legalább használjon naprakészebb adatbázist!

Apró

Természetesen egyéni megítélés dolga és fölöttébb vitatható, hogy melyik állam nevezhető aprónak. Nyilván ezek közé lehet sorolni az olyan miniállamokat, mint amilyen például a Vatikán, San Marino, Andorra vagy Lichtenstein. Egyik internetes portálunk azonban a Moldovai Köztársaságot illeti az apró jelzővel. Ismétlem: minden viszonylagos, és kétségtelen, hogy Moldova kisebb, mint például Oroszország vagy Kanada. De azért nagyobb (esetleg sokkal nagyobb) kiterjedésű, mint a többi között Málta, Honduras vagy Izrael. Hát akkor: apró?

Programon kívüli erőszak

Egy fonyódligeti egyetemista táborban megerőszakoltak egy lányt. Mint egyik hírügynökségünk beszámol róla: „a tábort szervező ELTE hétfőn közleményben hangsúlyozta, hogy a szervezett programoktól ‘függetlenül történt’ a nemi erőszak”. Mindenesetre örvendetes, hogy a gólyatábor programjában nemi erőszak nem szerepel.

Jegyzék?

A magyar kormány hivatalos jegyzéket küldött Helgesen norvég miniszternek – olvasom hüledezve egyik napilapunkban.  A Miniszterelnökségen és a Külügyminisztériumban ugyanis még mai kiherélt állapotukban is tudják, hogy hivatalos jegyzéket csak egy kormánynak küldhetnek, egy tisztségviselőnek legfeljebb csak levelet. Ezt jóformán mindenki tudja. Csak az adott napilap szerkesztőségében nem tudják.

Nem mindegy

Julija Timosenkóról, mint Ukrajna volt elnökéről beszélt egyik kereskedelmi televíziónk híradója. A hölgy azonban sohasem volt Ukrajna államfője, csak szeretett volna az lenni. Ami nem egészen mindegy.

Nagyváros, de nem főváros!

Egyik gazdasági hetilapunk azt írja, hogy a francia elnökséget megcélzó Alain Juppé egy időben „Kanadában, a francia ajkú tartomány, Québec fővárosában, Montrealban az államigazgatási elitképző tanára lett”. El kellene dönteni, hol volt/van az elitképző: Québec tartomány fővárosában vagy Montrealban? Québec tartomány fővárosa ugyanis nem Montreal, hanem Québec.

Rendőrök mögött

A tv-híradó riportjában látjuk, amint egy rendőr vezetőszíjon vezet egy embert, társa (mármint a rendőré) pedig mögöttük halad. A riporter szerint az előállított személy „csendesen ballagott a két rendőr után”.  Az, hogy csendesen, az még hagyján (naná ordított!), de ki nem szökne meg az őt kísérő rendőröktől, ha mögöttük kellene menne?

Garázs és söfőr

Szegeden elszabadult egy villamos. Sofőr nélkül gurult ki a garázsból – jelenti egyik kereskedelmi televíziónk tudósítója. Lehet, hogy el kell fogadni, hogy változik a szavak értelme, és ezeké is megváltozott, én pedig túlságosan konzervatív vagyok. De én mégis vezető-t és kocsiszín-t mondtam volna.

Hallasz, Pallasz?

Többek között egyik televíziónk is fel van háborodva amiatt, hogy a Nemzeti Bank 18 milliárd forintot adott ki a Bajcsy-Zsilinszky úti Eiffel Palace (lánynevén: Zrinyi nyomda, még leányabb nevén a Légrády nyomda) épületért. De akkor sem kellett volna az épület nevét pallasz-nak ejtenie, két l-el. Pallasz természetesen létezik, de az nem Eiffel, hanem Athéne.

Szakemberek

Egy kereskedelmi televíziónk riportban számolt be arról, hogy egy autópályán egy kamion árokba borult, és a benne szállított libák egy része a kocsi alá kerülve elpusztult, a többi pedig elszabadult. A riporter azt is közölte, hogy a szakemberek éppen most fogdossák össze az utóbbiakat. A képernyőn eközben azt láttuk, amint tűzoltók hajkurásszák a szárnyasokat. Nem kétlem, hogy a tűzoltók szakemberek, de nem ebben, hanem a tűzoltásban.

Maró óriáskígyó

Egyik kereskedelmi televíziónk híradójának nézői arról értesülhettek, hogy egy amerikai díjkiosztó gálán egy óriáskígyó megmart egy táncost. Kérem, nem tetszettek az iskolában tanulni, hogy az óriáskígyók nem marnak, nincs mérgük, és ha már el akarnak intézni valakit, akkor rátekerednek és összeroppantják?

A császár

A Szent István-rend átadásáról szóló (de nem élő) televíziós riportban a riporter „Bismarck császárt” említette a díj korábbi kitüntetettjei sorában. Még a riporterek mai színvonalát ismerve (tisztelet a kivételnek!) sem feltételezem, hogy a riporter ne tudta volna, hogy Bismarck nem császár, hanem kancellár volt. Egyszer egy évben, kivált a helyszíni közvetítés lázában minden riporter produkálhat egy ilyen bakit. Annak kiküszöbölése végett alkalmaznak egy másik munkatársat, akinek szerkesztő a neve. Ő azért kapja a fizetését, hogy az ilyen bakit észlelje és valamilyen módon (vágás, a stand up megismételtetése stb.)  kiirtsa a riportból.

Forralt vizet a kopasznak!

Gyöngyszem egyik kereskedelmi televíziónk esti híradójából: „Peruban állatkínzók forralt vízzel öntöttek le macskákat”. Nyilván azt akarták, hogy a víz steril legyen, mert a kórokozókat tartalmazó víz árt a nyávogók bundájának.  Vizet ugyanis főként az utóbbit kiküszöbölendő szoktak felforralni. Szegény macskákat viszont alighanem forró vízzel öntötték le.

Nyelvújítás

Egyik kereskedelmi televíziónk esti híradója arról számolt be, hogy Miki egér és társai a New York-i Times Square-en „a jobb bánásmódért tiltakoztak”. Ez forradalmian új! Lapzártakor ugyanis legfeljebb még csak valami ellen lehetett tiltakozni, vagy valamiért (adott esetben a jobb bánásmódért) tüntetni.

Kettévágás

Izrael falat épít – írja egy publicisztikában egyik napilapunk, majd részletezi: „Ha Izrael végigviszi az építkezést, 700 kilométer hosszú biztonsági kerítés vágja majd ketté az országot.” Kérdésem: melyik országot vágja ketté? A fal ugyanis Izrael és a palesztin autonómia (Ciszjordánia) határán épül. Vagy a szerző szerint az utóbbi Izrael része? Mert kettévágni vele az országot csak ebben az esetben lehetne.

Kényszergyógykezelés

Meglepő dolgokról értesülhettek egyik női magazinunk olvasói.  Egy férfi „egy idős asszonyt lökött a Komjádi uszodával szemben lévő pesti oldalon a villamos alá”. A Komjádi uszodával szemben azonban nem a pesti oldal van, hanem a Margitsziget. És  ami még szomorúbb: az eset nem Budán történt a Komjádi uszoda előtt, hanem attól sok száz méterre, a Margithíd pesti hídfőjében. Ám ami még ennél is szomorúbb: a cikkben a többi között az olvasható, hogy „nálunk nincs kényszergyógykezelés”. A szerző figyelmébe ajánlom a 2013. évi CCXL  törvényt, amelynek XXVI. fejezete a többi között kimondja, hogy „A kényszergyógykezelés során a beteget az orvostudomány mindenkori állása szerint szakszerű ellátásban kell részesíteni, hogy állapotának romlását megakadályozzák és egészségét mielőbb a lehetséges mértékig helyreállítsák”.

Egyedülálló módon

Ferenc pápa Dél-Koreában járt, ahol „Ázsiában egyedülálló módon elterjedt a kereszténység; itt a lakosság 11 százaléka katolikus”. Ezt egy hetilapunk állítja. A lexikonok viszont azt állítják, hogy a Fülöp-szigetek lakosságának 83 százaléka római katolikus. A logika ezek után két lehetőséget kínál: a Fülöp-szigetek nem Ázsiában terül el. 2. A római katolikusok nem keresztények.

Mindenki behíva

Tudósítás egyik hetilapunkban a kelet-ukrajnai válságról. A többi között itt az olvasható, hogy „minden 18 és 55 év közötti ukrajnai férfiembert behívnak”. A két világháborút is beleszámítva nem volt még olyan háború az emberiség történetében, amikor minden 18 és 55 év közötti férfit behívtak. Ez azt jelentené, hogy Ukrajnában ma – a katonaszökevények és talán még a testi fogyatékoson kívül – minden 18 és 55 év közötti férfi mozgósítva van. Ez abszurdum, de még annál is több: szamárság. A szerző egész nyilvánvalóan nem tudja a különbséget a behívás és az összeírás között.

Latin-amerikai

A Király utca 40. alatti ház (amely félig összeomlott) „panamai és Virgin-szigeti, tehát latin-amerikai cégek birtokában van”. Ezt állítja egyik kereskedelmi televíziónk híradója. Virgin-sziget azonban nem egy van, hanem majd’  egy tucat. Három közülük az Egyesült Államok, a többi Nagy-Britannia külbirtoka. Lakosságuk anyanyelve az angol. Mitől latin-amerikaiak ezek a szigetek?

A húg, aki nem volt

Egy középkorú plébánosról közöl riportot egyik hetilapunk. Alanya fiatal korában egy kereskedelmi szakközépiskolába járt, majd a bolt presszójában szolgált fel, amely vendégei között tudhatta Psota Irént és Rákosi húgát. Csakhogy: bár Rákosi Mátyásnak három húga volt, azok közül utolsóként R. Hajnal 1944-ben meghalt. Igaz a riportban nincs kimondva, hogy a „Rákosi húga” Rákosi Mátyás húga volt. Tehát lehetséges, hogy például Rákosi Szidié?

Nyelvelés

A sidra szó etióp nyelven családot jelent – állítja egyik napilapunk tudósítója. A kérdés csak az, hogy melyik etiópiai nyelven. Az etióp nyelv ugyanis nagyjából olyan, mint az afgán, a belga vagy a svájci nyelv. Azzal a különbséggel, hogy Afganisztán lakossága majd’ tucatnyi,  Belgium lakossága két, Svájcé négy nyelven beszél, Etiópiában azonban hetven nyelven beszél a lakosság.

Járványkórház nyílik Ferihegyen

Azt hallom egy televíziós híradóban, hogy „a Liszt Ferenc repülőtér felkészült az ebola kezelésére”. Érdekes. A trópusi betegségeket eddig a Szent László kórházban kezelték.

Szezont a fazonnal

Egyik magyar kereskedelmi televíziós híradó szerkesztőségének úgy látszik még arra sem telik, hogy megvásárolják Kogutowitz Manó földrajzi atlaszát. Vagy – ez is lehetséges – hogy egy olyan bemondót szerződtessenek, aki el tudja olvasni, ami előtte a papíron áll. Különben nem hallottunk volna a híradóban arról, hogy az ebola Líbiában (helyesen: Libériában) és Guyanában (helyesen: Guineában) terjed.

Nem közlés!

Már jó ideje tapasztalom, hogy egyes kollégáink egyszerűen nem ismerik a közlés, közölni szavak jelentését. Szépen fejlett példa egyik napilapunkból. Egy ebolában megbetegedett amerikai orvosnak kollégái felajánlották, hogy kipróbálnak rajta egy kísérleti szérumot. „A 33 éves texasi orvos azonban közölte, hogy inkább beteg munkatársa kapja azt meg.” Az orvos ezt kérte, esetleg javasolta, de nem közölte, mert az utóbbit jobbára nem óhajjal, hanem ténnyel kapcsolatban teszik.

Az egykori császár

A Szegedi Szabadtéri Játékok Háry János előadásán Depardieu lépett fel Napoleon szerepében. Mint egyik kereskedelmi televízió híradója hírt adott róla, a francia művész az „egykori császári ruhát” viselte. Csakugyan? Az egykori és nem a mai francia császárét? Netán Francois Hollande-ét?

Akit a mozdony kereke megcsapott

Hátborzongató riport egyik kereskedelmi televíziónk esti híradójában. Az amerikai Indiana államban egy mozdonyvezető arra lett figyelmes, hogy féktávolságon belül két nő halad egy vasúti viadukton. Vészfék, kürtjelzés, a nők nem ugorhatnak le a viaduktról, a  szerelvény áthalad felettük, de a nők simán megúszták. Mert – halljuk a bemondótól – a nők a sínekre feküdtek. Felteszem: a sínek közé. Mert aki a sínekre fekszik, és a szerelvény áthalad rajta, azt nagyon sok darabból szedik össze a hullaszállítók. Az anyagban még szó volt az érdekelt vonattársaságról is. Ezt magyarul vasúttársaságnak nevezik.

Magyarországra járó britek

„Néhány év alatt megötszöröződött a Magyarországra járó brit állampolgárok száma…a létszámuk még így sem éri el az ezret”. Ez az ezer borzasztó kevésnek tűnne, ha a hetilap nem a felsőoktatási miniszterre hivatkozva közölné ezt. Egész nyilvánvaló, hogy nem a Magyarországra, hanem a magyar egyetemekre járó brit állampolgárok száma nőtt meg ilyen arányban.

Kommunista kormány Itáliában

Érik még az embert meglepetések. Az olasz külügyminiszterről, az EU külügyi főképviselő-jelöltjéről, Federcia Mogheriniről azt írja egyik hetilapunk, hogy „fiatalon bekerült a külügyminisztériumba, és bármilyen – kommunista vagy kereszténydemokrata – kormány alatt szolgált, értékes munkaerőnek tartották”. Nofene! Hát volt Olaszországban kommunista kormány? Úgy látszik, lemaradtam valamiről.

Fityisz a négyzeten

Bloomberg amerikai milliárdos megharagudott azokra, akik úgy döntöttek, hogy átmenetileg felfüggesztik a Tel-Avivba induló légi járatokat (azóta már vissza is vonták ezt az intézkedést) és demonstratívan Izraelbe utazott az izraeli légitársaság gépén. Ha nagyon akarom, ezt úgy úgy is mondhatom, hogy fityiszt mutatott az amerikai légitársaságoknak. Egyik napilapunk online kiadása azonban úgy fejezte ezt ki (cikke címében), hogy Bloomberg beintett nekik. Minthogy nevezett nem karmester, a légitársaságok pedig nem zenészek, ez csak annak lehet az alig finomabban kifejezett formája, hogy ló….t mutatott a társaságoknak. Lehet, hogy én túlságosan prűd vagyok, de ezt semmiképpen sem írtam volna le. Pláne címben.

Bevett szószátyárkodás

Egy hírügynökségi jelentésből: „A légierő többek között öt mecsetet, egy sportstadiont és a Hamasz katonai vezetőjének lakását támadta.” A hírügynökség mentségére legyen mondva, a sportstadion már hosszabb ideje bevett szó (fogalom). De vajon ki volt az a szószátyár okoskodó, aki elsőnek használta? Hiszen milyen stadion van még? Közgazdaság-tudományi, táncművészeti, netán lótenyésztési stadion?