Görög

Ennyi bizonyos csupán a napilap cikkében a Huszár-telepi iskolát fenntartó egyházról. Hogy tudniillik görög. A cikk elején ugyanis még görögkeleti, a következő hasábban viszont már görög katolikus. Holott az két különböző vallás, illetve egyház. Majdnem olyan ez, mint például a svédasztal és a svédcsavar. (Egyébként elárulhatom, a szóban forgó iskolát a görög katolikus egyház tartja fenn.)

Református lelkész

A fenti szavak kíséretében volt olvasható a képernyő inzertjén Iványi Gábor metodista lelkésznek, az Evangéliumi Testvérközösség vezetőjének neve egyik televíziónk esti híradójában. Ha így folytatják, Ferenc pápát legközelebb római főrabbinak fogják titulálni.

Putyin a vagdalt húsban

Egy műveltnek ismert és minden jel szerint valóban művelt, nyelveket tudó kollégánk írásában találtam azt, amit most szóvá kívánok tenni. Ezt azért hangsúlyozom, mert úgy érzem/éreztem, hogy ezt a hibát csak műveletlen emberek követik el. Ő ugyanis azt írja az egyik napilapunk hasábjain megjelent cikkében, hogy Vlagyimir Putyin  fasírtban van a Nyugattal. Na már most nyilvánvalóan arról van szó, hogy az orosz elnök – idegen szóval – fache-ban, vagy ha úgy tetszik: faséban (vagyis feszült viszonyban) van a Nyugattal. A szót szándékosan rosszul értelmező és kimondó, afféle népi etimológiának felfogó, tréfás kedvű emberek, mintegy iskolázatlan embertársaikat kigúnyolva, használják/torzítják a szót úgy, hogy fasírtban van, ami nagyjából olyan, mint amikor valaki a nem akarom exkuzálni magam helyett azt mondja, hogy nem akarom exhumálni magam. Vagy lehetséges, hogy a fasírtban van kifejezés – eredetétől függetlenül – már valóban átment az irodalmi nyelvbe, ahogyan magyartanár végzettségű feleségem állítja?

Bevándorlók

Egyik napilapunk hosszú listát közöl azokról a jeles magyar kulturális személyiségekről, akik külföldről vándoroltak be, telepedtek le Magyarországon, és akik ily módon – a lap szerint – nem kellenének Orbán Viktornak. Nem Orbán, hanem csak a tények védelmében mondom: a miniszterelnök nem általában a bevándorlók elől akarja elzárni az országot, hanem azt mondta, hogy „nem akarunk tőlünk különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbségeket látni magunk között”. A cikk viszont példaként többek között Orbán György zeneszerzőt és Bodor Ádám, valamint Ferdinandy György írót említi. Orbán György és Bodor Ádám erdélyi születésű magyar. Nem hiszem hát, hogy különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkeznének, mint Magyarországon született pályatársaik. Ami Ferdinandyt illeti, ő aztán végképp nem bevándorolt. A budai Sashegy tövében született, cseperedett és egy budapesti katolikus gimnázium tanulója volt. Rosszak a példák, kedves kollégák!

Kései Ratkó-gyerekek

A magyarországi panelépítkezéssel foglalkozó napilap-cikkben az olvasható, hogy „a Ratkó-gyerekek megjelenése a hetvenes években újabb házépítési hullámot eredményezett”. Akkoriban jelentek volna meg a Ratkó-gyerekek? Valójában arról lehet szó, hogy az úgynevezett Ratkó-gyerekek (vagyis az abortusz-tilalom idején, az 50-es évek elején született nagy létszámú nemzedékek tagjai) akkoriban léptek szülő-korba, és emiatt támadt újabb populációs hullám a hetvenes években.

A követ és az utóbbi

Jeles történészünk cikke az egyik napilapban a budapesti gettó felszabadulásáról. Kiderül belőle, hogy „Pfeffer-Wildenburch, a budapesti német erők parancsnoka 1957-ben Carl Lutz volt budapesti svájci követnek azt írta…”, továbbá, hogy „a rendkívül szívélyes levélváltás, amely a volt SS-rendőrtábornok és a zsidómentő svájci diplomata között 1955-ben, az utóbbi hadifogságból történő kiszabadulásakor azonnal elkezdődött…”. 1. Lutz nem követ volt, hanem konzul. Még pontosabban: alkonzul. Nagyon nem mindegy. 2. Itt a felsorolásban az utóbbi a svájci zsidómentő diplomata. Ő viszont nem volt hadifogságban. Az az előbbi.

Mikrofon

A Liszt Ferenc repülőteret szidják egyik napilapunkban, most éppen abból az alkalomból, hogy a fapados járatok utasait egy fűtetlen csarnokban (szerintük: hangárban) várakoztatják beszállás előtt, ahol még leülni sem lehet. Sőt. „Késés esetén felvilágosítás sincs, mert hiányoznak a hangárból a mikrofonok.” Nálam van felvilágosítás: a hirdetményeket egy csarnokban nem mikrofonokból, hanem hangszórókból sugározzák.

Kinek a nagykövete?

Colleen Bellnek „az a sors jutott, hogy egy ideig Magyarország amerikai nagykövete legyen” – írja egyik hetilapunk. Biztos? Én ugyanis eddig úgy tudtam, hogy Magyarország amerikai (washingtoni) nagyköveti posztját egy másik hölgy tölti be, mégpedig Szemerkényi Réka. Ms. Bell ugyanis – éppen ellenkezőleg – Amerika (az Egyesült Államok) magyarországi nagykövete.

Csukcsföld

Csukcsföldről (Csukotkáról) közöl rövidke írást egyik képes hetilapunk. Mit mondjak, láttam már pontosabb cikket is. Sőt, ha én vagyok a szerzője, akkor nem írnám kis kezdőbetűvel, hiszen csukcsföldet, akarom mondani Csukcsföldet ugyanúgy nagy kezdőbetűvel kell írni, mint például Csecsenföldet vagy Székelyföldet. De ez még hagyján. A cikkecske szerzője azt is állítja, hogy „a 2000-es években felépült a főváros…” Csukcsföldnek, mivel nem állam, nem lehet fővárosa. De ne legyünk szőrszálhasogatók! Az Oroszországi Föderáció Csukcs Autonóm Körzetének van egy adminisztratív központja (Anadir), amelyet feltételesen valóban lehet a körzet fővárosának is nevezni. Csakhogy az nem a 2000-es években épült fel, hanem sokkal előbb. Amikor én az 1980-as évek végén ott jártam, a lakosság nagy többsége már ötszintes, összkomfortos panelházakban lakott. Kétségtelenül ronda házak voltak, de az is kétségtelen, hogy már akkor is „fel voltak épülve”. Hát akkor mit jelent az, hogy felépült? Végül, szó esik az írásban Roman Abramovicsról, aki az ottani „kormányzóválasztáson győzelmet aratott”. A cikkből úgy lehet érteni, hogy azóta is ő Csukcsföld kormányzója. Pedig már hét éve nem az.

Kivégzés

Mit is takar tulajdonképpen a kivégzés szó? Egyszer már szóvá tettem, hogy kollégáink gyakran visszaélnek a szabályosan kivégezte kifejezéssel olyankor, amikor közelről lelőnek valakit. Szerintem ugyanis az a szabályos kivégzés, amelyet bírói ítéletet követően állami ítélet-végrehajtó abszolvál. Ám jó. Ne kukacoskodjunk. Amikor egyik televíziónkban azt hallom, hogy a Párizsban a terroristák kivégezték négy túszukat, ezt még hajlandó vagyok elfogadni. Az azonban abszurdum, amikor azt mondják (és ezt is hallottam egy tv-híradóban), hogy a kommandósok kivégezték a nyomdaépületből kitörni próbáló terroristákat. Ez ugyanis tűzpárbaj volt, egész pontosan: az épületből kitörni próbáló terroristák tüzet nyitottak a kommandósokra, akik erre már csak önvédelemből is – visszalőttek. Hát mi a fenét csináltak volna?! Már ez is kivégzés?

Hol tanítják a természettudományokat?

Alekszandr Druginról írja egyik hetilapunk, hogy „már fiatalkorában rájött, hogy a történelem és a politika, nem pedig a természettudomány érdekli: egy év után félbehagyta a moszkvai repülőmérnöki egyetemet…” Eszerint a repülőmérnöki egyetemen nem műszaki, hanem természettudományokat oktattak?

Cári gulág

Egyik hetilapunk írja Lévai Jenőről, hogy „Ferenc József katonájaként vonult hadba, majd esett hadifogságba a przemysli csatában. Magyar hadifogolyként húzott le öt évet a szovjet táborokban…” A przemysli csata 1915-ben volt. Hol voltak akkor még szovjet táborok?!

Sajátmagával vitatkozik?

„Vitázó rabbik” címmel közöl írást egyik hetilapunk. A cikkben szerepel Fröhlich Róbert. a Dohány utcai zsinagóga főrabbija, továbbá Fröhlich  neje, Schwezoff Dávid, a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója és Tordai Péter hitközségi elnök. Az utóbbi három azonban nem rabbi. Kivel vitatkozik akkor Fröhlich Róbert?

Akanvetőgránát

Nagyon nem tudnak megegyezni hazai televízióink (fordítói) abban, hogy milyen fegyverből nyitottak tüzet a terroristák a Charlie Hebdo szerkesztőségében. Felváltva emlegetnek nehézfegyvert, géppisztolyt, Kalasnyikovot, géppuskát. A legkönnyebb géppuska is legalább kilenc kiló, állványról kell tüzelni vele, azzal nem lehet szaladgálás közben lőni. A Kalasnyikov stimmel, de nem géppisztoly, hanem gépkarabély, ami egészen más. De egyik sem nehézfegyver. Egyik magyar riporter pedig még azt is állította, hogy a terroristák aknavetőgránáttal voltak felfegyverkezve. Ehhez csak annyi: az ilyen gránáthoz aknavető is kell, amelyből kilövik, és azzal súlya miatt pláne nem lehet szaladgálni. Arról nem szólva, hogy olyan meredek röppályán halad a belőle kilőtt gránát, hogy nem egy szobában, nem egy épületen belül. de még egy futballpálya határain belül is bajos ilyennel lődözni.

Templom mint üzem

A párizsi terrormerénylet kapcsán mondta el egyik televíziónk hírmagyarázója, hogy van olyan francia város, ahol több mecset üzemel, mint katolikus templom. Alternatív javaslatok: több mecset működik. A legrosszabb esetben az is elcsúszik, hogy van. Üzemelni azonban jobbára csak ipari, esetleg nem termelő, de mindenképpen üzemek szoktak csak.

Néhai elhunyt

„Az elhunyt néhai brit sajtómágnást, Robert Maxwellt” említi egyik napilapunk. Annyira lebecsüli olvasóit a szerkesztő, hogy azt hiszi: nem jönnek rá, hogy aki elhunyt, az néhai?

Ideiglenes

Az ideiglenességről mindenkinek (mármint Magyarországon) a négy és fél évtizeden át ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok jutnak eszébe. Nyilván annak a kollégánknak is, aki Afganisztánról értekezve az egyik napilapban ezt írta: „Egyébként a szovjet bevonulásnak is jubileuma van, 35 éve kezdődött. Rövid akciónak szánták. Azóta tart ott az ideiglenesség.” Azóta is? Ha a szerző olyan kiváló szakértője az afgán ügyeknek, hogy cikkezik róla, akkor tudnia kellene, hogy annak az „ideiglenességnek” már réges-régen vége szakadt. Éppen egy negyed százada, 1989-ben, amikor az utolsó szovjet katona is elhagyta Afganisztánt.

Oroszos akcentus

Egyik napilapunk szerint Hofi Géza „sűrűn utánozta Kádár jellegzetes akcentusát”. Aki ezt leírta, az vagy nem hallotta Hofi Kádár-paródiáit, vagy nem tudja, milyen az oroszos akcentus. Kádár János beszédén valóan érződött némi tájszólás, annak a magyar vidéknek a kiejtése, ahol gyerekeskedett. De honnan a csudából lett volna oroszos akcentusa, amikor sohasem élt Oroszországban, sőt nem is beszélt, éppen csak hogy egy kicsit értett oroszul?

Sokadszor is: és

„A kádári Magyarországon” – olvasható egy történelmi folyóiratban – „a hírszerzés és a titkosszolgálat sem vetette ki hálóját a „baráti államokra”. A hírszerzés és a titkosszolgálat? Eszerint a hírszerzés nem titkosszolgálat. Hát akkor mi a jó fene? Olyan ez, mint annak idején az a bevett fordulat, hogy „a Szovjetunió és a szocialista országok”. Senki nem vette észre, hogy ezzel a Szovjetuniót kiiktatták a szocialista országok sorából.

Darvas Iván és az ÁVH

Egyik napilapunk kulturális magazinja ismertet egy visszaemlékezést, amely szerint annak idején Darvas Ivánnak komoly problémái támadtak az ÁVH-val, mert egy külföldi diplomatával tartott fenn kapcsolatot. „Darvas Iván akkor körülbelül negyvenéves lehetett”. Hát nagyon körülbelül. Darvas ugyanis harminc körül járt, amikor utolérte a rendszer terrorja. A színész 1925-ben született, tehát negyvenedik életéve betöltésekor a rettegett Államvédelmi Hatóság már kilenc éve nem létezett.

Új-Zéland fővárosa

Ez minden bizonnyal az év utolsó bejegyzése ezen a blogon, mert közeledik az éjfél (szilveszter este van). Van, ahol már 2015-öt írnak. Például, mint egyik televíziónk utolsó idei híradója mutatja, Aucklandben, Új-Zéland fővárosában már az új évet ünneplik. Bizonyára ünneplik. Új-Zéland fővárosában is. Az azonban még jövőre sem Auckland, hanem Wellington lesz.

Sintérek a futballpályán

Deutsch Tamás nyilatkozott az egyik internetes portálnak. Kijelentette, hogy lesz, aki üzemeltesse a tíz év alatt létrejövő sportpályákat, mégpedig a magyar munkavállalók: „gyepmesterek, őrzővédők, informatikusok”. A nyilatkozó nyilván azt hitte, hogy a gyepmester valóban a gyep mestere. Holott ez klasszikus eufémia. A gyepmester ugyanis egyszerűen sintér, akinek legfeljebb akkor lehet dolga a stadionban, ha össze kell fogdosni a tizenhatosok környékét ellepő kóbor ebeket.

Difficile est…

Azon töprengek, hogy már hosszú-hosszú hetek óta senki sem szólt hozzá valamelyik bejegyzéshez a blogomon. Lehet, hogy mindenki mindennel egyetért? Vagy – ettől tartok inkább – immár a kutya sem olvassa. Talán abba is kellene hagynom a hibák, tévedések, anakronizmusok és egyszerűen szamárságok kipécézését. Meg is tenném, de nem vagyok rá képes. Iuvenalisszal szólva: „difficile est non satiram scribere”. (Nehéz nem szatírát írni.)

Szilveszter másnapja

Téliesre fordul az idő – figyelmezteti egyik televíziónk híradója a nézőket. „A hideg mélypontja szilveszter másnapján várható.” Bizonyosam így van. De ezt a napot általában úgy mondjuk, hogy újévkor.

Inekció

Azt hallottam ma valakitől, hogy inekció. (Mint tudjuk, a „j” elment a dajjerbe.) Ez nagyjából ugyanolyan merénylet nyelvünk ellen, mint a suk-sükölés. Különösen szomorú, hogy ezt az inekciót egyik vezető televíziónk riporterének szájából hallottam. Ehhez képest már csak apróságnak  tűnik, amikor idegen neveket ejtenek rosszul. Nem először és nem is másodszor teszem szóvá, de most egyetlen napon hallottam a televízióban csaucseszku-t ejteni csauseszku és osztyapenko-t osztapenko helyett. Valamikor, amikor közmédia helyett még Magyar Rádió és Magyar Televízió működött, a bemondók és a riporterek ügyeltek a helyes kiejtésre.

Fedett és hamis

Egy kézikönyvet ismertet egyik internetes portálunk: a „kézikönyv…, amely a … hamis úti okmányokkal utazó fedett ügynököknek ad tanácsot”. De vajon miért adnának hamis okmányt egy fedett ügynök kezébe? Hogy még hamarabb lebukjon? Mert kicsoda egy fedett ügynök? Mondjuk, egy olyan hírszerző, akinek a fedőfoglalkozása diplomata, kereskedő, újságíró stb. Vajon mi célja lenne annak, hogy olyan útlevéllel utaztassák, amelyben más nevet adnak neki, vagy amelyikben például kicserélik a fotót? Mert az a hamis úti okmány.

W.

„A fiatalabb George Bushról” ír egyik napilapunk. Miért volt idősebb George W. Bush is? Idősebb George Bush elnök persze volt, de W. nélkül. Éppen a megkülönböztetés végett használta az ifjabbik a W.-t. (Különben jr. lett volna.)

Titkár!

Egyik napilapunk cikkírója úgy emlékszik, hogy Németh Károly az MSZMP budapesti pártbizottságának elnöke volt. Rosszul emlékszik. Először is, az MSZMP-nek budapesti bizottsága volt, párt nélkül, hiszen az MSZMP a Magyar Szocialista Munkáspárt rövidítése volt, és egy párt bizottságai – különben tautológia –értelemszerűen egyszerűen bizottságok. Másodszor – és ez már lényegesebb terminológiai hiba – csak az államapparátusban voltak  elnökök, a párt különböző szintű egységeinek (alapszervezet, megyei, központi stb. bizottság) élén titkárok álltak.

Honnan?

Hír egyik napilapunkban. Cím: „Madridi versenytársat kapnak a fapadosok”. A szöveg: „Június másodikától Madridba indít járatot az Iberia. A British Airwayst is tulajdonló International Grouphoz tartozó spanyol légitársaság hétfő és szerda kivételével mindennap repül, csütörtökön kétszer is.” Világos: Madridba. De honnan, könyörgök?

Elégedetten fetreng

Egy macska az, amely egy macska-szépségversenyről szóló tudósításban a televíziós riporter szerint a fentieket teszi, egész pontosan: „elégedetten fetreng a vackán”. No, akkor vegyük elő az értelmező szótárt!  „fetreng – (ember, állat, rendsz. kínjában, fájdalmában) fektében magát ide-oda dobálja, hánykolódik.” A szóban forgó macska tehát bizonyára egy dafke-macska, amely elégedetten hánykolódik kínjában, fájdalmában.